Jónás, a képzelt cethal

itt áll, karját széttárva, a tekintete merev ahogy nőtt, a horizont úgy távolodott. a tölgy a sarkon újra a világ vége lesz egyszer... ott hó helyett tollpihék hullanak, a köd a legfinomabb tejből van kiöltött nyelvvel rohanunk a párás hajnalban és hiszek neked. majd ha átbukott…

álmatlan, ablaknyitva ülök itt a sötétben, a saját sötétségemben. Talán tökig. utazást morzsolgatok, a nem létező emlékeket kötelező az optimizmus a változással jön, talán nem hazudok most. mégis hitetlenül hurcolom magammal a tegnapot, ha már kölcsönadták. nemnem, csak…

had kérdezzek valamit, tisztán céges keretek közt maradva... maga hisz a predesztinációban barátom?

hosszú fekete nagykabát állított be a recepcióra két perccel greenwich előtt. a göndör fürtjeibe az ügyeletes ápolónő túrt - a sajátjába, mert a gallérnak nyaka is volt, annak pedig szép arca. a kitkeresre kiderült, hogy nemi és urológiai gondozó lesz sajnos. a folyosó három…

Önt egy 69 forintos magazinból vágták ki tegnap délben, hagymakönnyek közt, ma pedig híres. a föl és le hagyományos automechanizmusai lendítik meg az Maga kárrierjét, és rántják a pórázt néha-néha, ildomos időközönként. minden bámulatom Önné, hogy pusztán szaporodási…

a türelmetlenség a tetőcsúcsára hágott. olybá tűnik, hogy szebb időnk nemis igen lehetne nagyon ehhez a mai programhoz. a nép türelmetlen, ágyakozó és ájhatatos arczukról szürkepanel lelkesedés rajong (rajg). zanzásítva a következő fog majd történni, amint a megfelelő…