a becsapódó metro ajtóban állt olyan ábrázattal mit akinek becsípte a lelkét múlt és nem érti miért vágtat vele tovább a szerelvény. ő már régen lemaradt volna a levegőben lebegve testetlenül a sínek felett egy szempillantás erejéig örökre.
olcsó emlékekben fürdeni évekig, inkább a napi rutin, legalább csekély eséllyel arra, hogy a jövő szebb lesz, és a Hold továbbra is körülöttünk kering, egyenként, a gondolat pedig tovább nyargalhat az érzékek ólomcsizmáiban a tejút ismerős tájain. a néma bazár fényes forgatagában, színes tükörcserepek közt minenki magáért.
de ha megfájdul a könyököd, akkor a párkány a kemény
kései havak
2008.01.30. 00:18 sauerkrautrock
1 komment
Címkék: hav
A bejegyzés trackback címe:
https://cethal.blog.hu/api/trackback/id/tr37317269
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
soul removal 2008.01.31. 18:57:38
Mintha csak rólam írnál. :(