Ferikém, mit tegyek?! Kérdezte Kovács a barátját gondoktól terhelve és borokkal súlyosbítva.
Az asszony tönkretesz. Én a saját lakodalmunkon is csak kétszer táncoltam, hogy kérheti tőlem, hogy 53 éves fejjel... de egy csuklás elvitte a végét.
Ugyan már Kovikám, nem kell mellre szívni, nem olyan nagy ügy az, ha mulatni akar, hát hadd mulasson... éppen az a baja, hogy sosem táncoltattad meg rendesen.
De ha egyszer utálok, az az igazság. Most meg zsarol, már egy hete gyötör. Folyton ugyanazt morzsolja, hogy "micsoda férfi vagyok én", meg "hát még erre sem vagy képes, de másra sem". Tönkretesz Ferikém, tönretesz. Tudod, hogy milyen nyugodt természetű vagyok, de már alig merek hazamenni.
Kovikám, nincs más választás, táncolnod kell a Jucikáék lakodalmán, mert nagy-nagy szégyenben maradsz ha nem.
Kovács kövér és vöröskés arcán a híg alkohol elkeseredettsége lebegett.
Légy Ember az istenért, nem tudsz táncolni hát... nem is próbáltad soha. Na majd én... megtanítlak.
Hogyan?? - Visszhangzott rá a naív válasz.
Válaszul Ferikém ledobta nyakkendőjét, kigombolta ingének nyakát és föltűrte a mandzsettáját. Kovács bizalmatlanul nézett a kitárt két karra. Szemérmetesen begombolkozva bár, de a nála magasabb és vékonyabb férfiba karolt.
Namost Kovikám, én kezdek, te csak kövess, egy... két... há... és Pararapamm papamm papamm, pararara...
óvatosan pörögtek a konyhakövön. Cipőjük diszkréten surrant míg legyek jártak körtáncot körülöttük. A halovány villanylámpa meleg sárgával bélelte ki a fonnyadó-gyömülcs szagú konyhát. A naplemente lassan áradt a szomszédságból.
Kredencnek ütköztek.
Ejh, nem jó ez, és arrébb tették az asztalt, de nehogy kiboruljon a bor, kiitták.
Naszóval egy... két... há... és... keringtek.
Párzó legyek vergődtek a levegőben, ők poros orrú bőrcipőikben hallgatták a nyugvó nap néma metronómját. A szívdobogásuk erősödött, ahogy az ütem gyorsította, ahogy...
Kovácsról köpcös alkata izzadt, barátja egyre szorította kezét.
Látod, Kovikám, így kell ezt!
Egy nagyot perdültek. Táncukkal tele lett a kis konyha. A szomszédból vidám zene szűrödött, lassan arra kezdték járni.
Egy fél fordulónál elengedték egymást, töltöttek. A rádió egy ismert dalt kezdett játszani, Ferikém megtörölte a száját, szemében a tánc ősi tüze lobogott.
És most megtanítlak lambadázni is.